2018. április 4., szerda

Vége a hideg márciusnak

Március. Ez általában a tavaszt jelenti, de nem idén. Az első márciusi hétvégére befagyott a Velencei tó. Szombaton nyomtunk rajta egy jégszörf session-t. Nem volt az igazi, de a Fertő tavon 3-4 napig tolták a sporttársak. Ami ezután jött az minden képzeletet alulmúlt. Azt vártam, hogy bejön a nagy meleg, elolvad a jég - vazze, március van!!! - de nem. A hideg egész hónapban megmaradt, a szezonkezdés még a pingvinvérűeknek is későbbre tolódott. Lényegében végig 10 fok alatt volt a levegő, a víz meg gondolhatod... És itt a húsvét hétvége, és igen, a szél fújt mint ilyenkor szokott, és a türelmetlenebbje nem foglalkozott a hideggel sem. Végre elindult a szezon.
Másik oldalról viszont elindult a pörgés, visszaköltöztünk a Bartók Béla úti "rendes" helyünkre.
Megnyílt a bolt, azaz minden cucc a helyszínen van, lassan a helyére kerül a boltfelirat és a dekoráció is.
Amire ez kész, Bendi fogja átvenni az első hetek nyűgjét, én meg végre Szardínián leszek (hiányzik, mert az októberi látogatásunk emléke már halványul).

2018. március 2., péntek

Meglepetés

Ellentétben azzal amit hétfőn írtam (és még hullámzott a Velencei tó), keddre teljesen beállt, csütörtökön meg már vígan rámentek a jégvitorlások a jégre. Ma ugyan némi hó esett rá, de a szombati jégszörfözés tervben van. Kicsit későn jött, már a vizes szezont kellene kezdeni!
Persze március eddig semmire nem volt jó, így meg legalább egy hétvége ajándékot kapunk.

2018. február 26., hétfő

A jégszörfszezon elmarad?

Eddig legalábbis úgy tűnik, hogy nem fog befagyni tartósan egyik tavunk sem. Ezen a héten ugyan végig mínuszt mondanak, éjszakára -10 alá is benézünk, de egy hét pont elég kevés a jégszörfre alkalmas jégnek. Sebaj, egyrészt olyan jók a hóviszonyok, hogy több hétvégén snowboardoztunk és emlékezetes szűzhavas rideok is akadtak, nem is egy. Csütörtökön pedig már március, azaz itt a tavasz.

2018. január 26., péntek

Kezdődik!

Eddig tartott a pihenés. 
A szezon a nyakunkon, ideje dolgozni - Bob és Bobek is megmondta - a munka nemesít.
Szerencsére nem csak nekem jut eszembe a kedvenc sportunk, így lassan összeáll az első komolyabb GUN Sails rendelés. Február 10-ig 10% kedvezményt kapsz ha előre gondolkozol!

2017. október 20., péntek

Nyár végi lazulás Szardínián

A bolt és minden más mellett nyáron nem sok időm volt pihenni, így a nyaralás szeptember végére csúszott. Elképzelésem szerint Dél-Olaszország lett volna a cél, ahol újabb szörfös helyeket fedezhettem volna fel, de mivel két hétre terveztem, nem találtam elég érdekesnek a környéket más szempontokból. 

Végül ismét Szardínia mellett döntöttünk, ősszel még úgysem voltam arra. Bejártuk az egész szigetet, először Sant Antioco szigeten (délnyugat), majd Villasimiusban (délkelet), és végül Santa Teresán (észak) laktunk. Mindhárom hely csodaszép, pihenésre kiváló, meleg a víz és a levegő, tökéletes a strandidő. Október 1-ig sok helyen fizetősek a strandok parkolói, vannak is vendégek, de utána szinte egyedül lehetünk a legszebb partokon.

Szörfös szempontból viszont nem ideális, az első napokban fújt a szél 6.3-ra, illetve nagyobbra, de aztán szokatlanul hosszú ideig 10 napig szellő sem rezzent. Snorkelre és SUP-ozni hibátlan volt, a víz alatti látótávolság és a tisztaság, színek elképesztők voltak.
Az utolsó napokra viszont bejött a kánaán. Volt egy hydrofoil-os nap, majd egy 3.7-es überbrutál Naracu Nieddu-n (4-5 méteres hullámokkal, egyedül az elemekkel) és egy levezető 4.5-es nap Vignolán, immár keleti széllel. A vízi részről egy rövid video:


2017. szeptember 14., csütörtök

Őrült nyár

Tényleg őrület ez a nyár. Ezen a héten is kétszer voltam vízen, pedig még csak péntek van, és a szerdai szlalomos napot ki is hagytam, néha meg a boltban is dolgozni kellene. Kedden 6.3-mal 102 literrel, csütörtökön pedig 4.5+76 literrel lehetett menni délután. És mindez Gárdonyban! Szinte hihetetlen. Sőt csütörtökön még a 4.5 is néha soknak érződött, mindamellett, hogy a szélmérő nem mutatott annyira brutálisat.
Peter Hollosi fényképe.

2017. szeptember 13., szerda

Hydrofoil 2.

Magam is meglepődtem, hogy szinte ahogy megérkezett, már ki is tudtam próbálni az új játékszert. Aggódtam, hogy a 106 literes szlalomdeszka egyáltalán elég-e nekem gyenge szélben, de ezzel nem volt gond, egész stabilan állok rajta szél nélkül is. Szóval szombatra jeleztek egy kis D-DNY-i szelet Bélatelepre, ami be is jött. A víz tükör sima volt, néha fodrozódott egy picit. Összeszereltem, 6.3-as vitorlát húztam és bementem. 

Fejjel lefelé kell vinni, mert elég nagy, és még a vízben sem lehet megfordítani mert kb. derékig érő vízben is leér. Jó hely ez a Bélatelep, kb. 50-100m-re a parttól már elég mély a víz, és ebben a szélben ki-be lehet szörfözni, nincs para, hogy leérne a szkeg. A vitorlát évek óta nem húztam fel, de most a gyenge szél miatt kellett a kötél. A nagy szkeg nem zavar, elég jól lehet vele szél felé menni :). De a lényeg, hogy a pöffökben bepumpálva elég hamar sikerült felemelkedni, amit kb. azonnal ordas nagy esés követett az első 5-6 alkalommal. Ebből az elsők lee irányban, a többi luvban. A tapasztalat, hogy rossz terhelésre kiemelkedés után a deszka élére állva is elborul az egész cucc. 
Kicsit átgondoltam és finomabban adagolva a szélerőt, próbáltam fokozatosan gyorsulni. Elég hamar jön az a fázis, hogy a deszka körül megszűnnek a fodrok, levegősen megy a deszka, de az alja odacsapódik sokszor a vízhez. Ez még nem a kiemelkedős rész, viszont elég stabil. Rendesen a deszka szélét kell terhelni, mint szlalomnál. Innen a hátulját terhelve könnyen felemelhető a deszka, és ilyenkor elég hirtelen, elég magasra kerül a cucc. Félelmetes és csendes. Ahogy Horesz fogalmazott, olyan, mint a repülő szőnyeg. Boldogságra nincs sok idő, mert koncentrálni kell a terhelésre, de ha nem mocorogtam és nem változott a tempó, akkor elég stabil. Szerintem 50-100 métereket sikerült így mennem párszor. Trapéz nem kell, könnyű tartani a vitorlát, a jégszörfözésre hasonlít akkor, amikor szél nélkül is csúszik a cucc.
Legalább akkora izgalom "leszállni" mint fel, azaz ha a sebességet túl gyorsan csökkentem, akkor durván beleáll a deszka orra a vízbe, amitől nem kell zakózni, csak jó ha számít rá az ember. Néha sikerült szépen landolni, és ez megnyugtató. Többnyire azonban eséssel végződött a szárnyalás, ilyenkor a deszka mindig élére áll és a hydrofoil szkeg szárnya felfelé mered. Ijesztő. Kb. 2-3 órát voltam benn, elsőnek pont jó volt, folytatás hamarosan.
Ui: wasserstartnál, mert az is volt ám, elég könnyű belerúgni a szkegbe, erre vigyázni kell, de pl rá lehet állni a foilra és így nem kell a mentőmellény :)
Fotók, videók majd legközelebb, mert messze a parttól próbálkoztam.